2019.06.03-07. - Erdei iskola - Katalinpuszta
Erdei iskola - 1. nap Íme egy pár fotó ízelítőül az erdei iskolánk első napjáról. Idefelé jövet egy kiadós túrával meghódítottuk Drégely várát, majd ellátogattunk a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központba. A délutáni órákban megérkeztünk a szálláshelyünkre, a Katalinpusztai kirándulóközpontba. Miután elfoglaltuk szobáinkat, egy interaktív foglalkozás keretén belül ismerkedtünk Magyarország nagyvadjaival, majd a tábor területén lévő patak és tó vízi világát tanulmányoztuk egészen közelről. Nagyon élveztük a nap minden pillanatát!
Erdei iskola - 2. nap A második nap is sok-sok élményt zsebeltünk be. Egy kutyás programmal kezdtük a napot. Sok új ismeretet szereztünk a kutyák életéről, rendszereztük a fajtáikat, s lehetőségünk nyílt egy bajor véreb közvetlen közelébe kerülni. Kézműves foglalkozás keretén belül először hullócsillagokat készítettünk, majd rafiából kosárkákat fontunk. (Volt, akinek a végeredmény maga a Titanic lett ) Délután még sokat játszottunk, majd vacsora előtt ránk szakadt az (j)ég. Szerencsére ezt bentről követtük. Este 9-kor pedig elindultunk a nap legizgalmasabb programjára, az éjjeli túrára. István bácsi vezetésével koromsötétben, zseblámpa nélkül cserkeltünk az erdőben, közben hallgattuk az erdő éjszakai énekét. A legbátrabbak bátorságpróbát tehettek, és át is mentek rajta. Kellően elfáradva huppantunk az ágyba, és altatót se kellett senkinek énekelni.
Erdei iskola - 3. nap A szerdai napon is szerencsésen túl vagyunk. A frissítő tornát és a finom reggelit követően egy interaktív kiállításon végigkísértük egy tölgyfa életét a kezdetektől a végéig. Tisztába raktuk a kocsányos és kocsánytalan tölgy fogalmát. Délután túráztunk a Gyadai tanösvényen. Most már világos nappal is láthattuk, amit egy nappal korábban csak épphogy. Menet közben kis megállókat ejtve találkoztunk a hőscincérrel, lepacsiztunk a szarvasbogárral, kiszabadítottunk egy csapdába esett mezei egeret, kerestük az előttünk arra járt nagyvadak nyomait, megtapogattuk egy élő sikló bőrét, kipróbáltuk a kötélmászást, leteszteltük, csíp -e a csalán, ha megkóstoljuk, és még számtalan izgalmas kalandban volt részünk. A napot hüllőkkel és kétéltűekkel zártuk. Az esti elalvás egyre könnyebben és gyorsabban megy.
Erdei iskola - 4. nap Lassan a nagy kalandozás végéhez közeledünk. A délelőtti órákban az íjászat rejtelmeivel ismerkedtünk meg. Külön élményt jelentett a számszeríj kipróbálása. A harcművészetet követően megismerkedtünk Mézivel, a szorgos kis méhecskével és családjával. Elmondta nekünk, hogy ők nem szoktak csípni, csak szúrni. Aztán kicsit a méhészkedésbe is belekóstoltunk, sőt, egy kis mézet is nyalogattunk. Amint ez a kis program befejeződött, már várt is bennünket Hangya Dani, aki elvitt a hangyavasútra, s ezzel egy újabb nagy élményt szerzett nekünk. Délután gyógynövényeket gyűjtöttünk az erdőben, majd pihenésképp egy kis kézműves foglalkozás következett. Nemezeléssel színes labdákat készítettünk. Folyt is a szappanos víz mindenből. Vacsora után záró bulit rendeztünk. Kiértékeltük az egész heti munkát. Kiderült, melyik szoba nyerte el a „legtisztább szoba” címet, kik lettek a legügyesebb sportolók… Sor került a „Ki mit tud?” szórakoztató műsorra is. A felhozatal nagyon színesre sikeredett. Jó hangulatban, felszabadultan zártuk az utolsó estét.
Erdei iskola - 5. nap Elérkezett hát az utolsó nap. Még indulás előtt megtanultunk indiánfonatot készíteni, majd könnyes búcsút vettünk István bácsitól és a Katalinpusztai Kirándulóközponttól. Hazafelé menet tettünk egy pár órás kitérőt Nőtincsre. A Seholsziget Élményparkban mindenki bőven talált magának kedvére való elfoglaltságot. Lovagoltunk, nyuszikat simogattunk, mászókáztunk, vonatoztunk, majd az ebédet és egy kis frissítőt követően elindultunk hazafelé. Szerencsésen meg is érkeztünk. Azt hiszem, mindannyiunk nevében elmondhatom, hogy egy nagyszerű hét részesei lehettünk. Az Égiek is végig kegyesek voltak hozzánk, hisz minden nap verőfényes napsütésre ébredtünk. Sokat tanultunk a növényekről, állatokról, a természetről, egymásról, önmagunkról. Remélhetőleg ezek az élmények, amiket összegyűjtöttünk, végigkísérnek majd bennünket még sok-sok éven keresztül.
