2026.04.10. - Szoboravató ünnepség az Ipolyi Arnold Alapiskolában

2026. április 10-én felemelő ünnepségre került sor Ipolybalogon, az alapiskolában. Az intézmény közössége a meghívott vendégekkel ezen a napon az iskola névadója, Ipolyi Arnold tiszteletére egy bronz mellszobrot avatott, amely széles körű összefogással készülhetett el. Ezáltal, bő 25 évvel a névfelvétel után, most már az iskola előtti szobor is jelzi, hogy régiónk kiemelkedő egyházi személyisége, a tudós püspök Ipolyi Arnold nevét viseli az ipolybalogi alapfokú oktatási intézmény.

Az eseményen az iskola tanulóin, pedagógusain és alkalmazottain kívül részt vettek a társadalmi, kulturális és politikai szervezetek képviselői, az önkormányzat képviselői, a környező települések polgármesterei, megtiszteltek jelenlétükkel a magyarországi testvériskoláink (az Erdőkertesi Neumman János Általános Iskola és a Balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola) képviselői, iskolánk volt pedagógusai, a helyi és környékbeli oktatási intézmények vezetői, vállalkozók, szülők, támogatóink, ill. a média képviselői.

A nap hálaadó szentmisével indult, amelyet György Ferenc lelkiatya mutatott be Gyurász Pál és Dobos Péter atyával együtt. A lelkiatya prédikációjában röviden érintette Ipolyi Arnold életútját, kiemelve az egyházban betöltött különféle tisztségeit (papnevelő intézet kormányzója Pesten, egri kanonok, besztercebányai majd nagyváradi püspök).

A szentmise után az alapiskola közösségi termében folytatódott az ünnepi esemény, ahol Molnár Barnabás igazgató úr köszöntötte a megjelenteket. Ünnepi beszédében többször is idézte Ipolyi Arnoldot, aki a múlt hagyományainak és kulturális öröksége megismerésének elkötelezett kutatója volt, s akinek örökségét az iskola falain belül is igyekszünk méltó módon képviselni. Továbbá szólt a felavatandó Ipolyi-szobor kalandos előéletéről, hisz a szobrászművész, Oláh Szilveszter műhelye a tavalyi év decemberére tervezett szoboravató előtt pár héttel kiégett, benne a „mi” Ipolyi-szobrunkkal. A szobrászművész úr számára barátja, Hrubík Béla gyűjtést kezdeményezett, amelybe mi is bekapcsolódtunk, ám a szobor sorsa ekkor úgy látszott, hogy véglegesen megpecsételődött. De szerencsére mindig vannak elhivatott emberek, támogatók, akik a jó ügy érdekében összefognak, s így Konkoly György veresegyházi szobrászművész és Hernádi Zsolt, gödi öntőmester jóvoltából elkészülhetett az új mellszobor. Mindehhez kellett a Bethlen Gábor Alaptól pályázaton elnyert pénzösszeg, a szülők és szponzoraink nagylelkű támogatása és egy vállalkozói összefogás, hogy a szobor időben és méltó helyére kerüljön. Az igazgató úr beszédében megemlékezett a település volt polgármesteréről, Balogh Gáborról, aki az egyik kezdeményezője volt az iskola névfelvételének és a szobor elkészíttetésének is, valamint Z. Urbán Aladárról, aki a Palóc Társaság elnökeként nagyon fontosnak tartotta a jeles elődökről való megemlékezést és emlékjelhagyást. Ők ma már mindketten a mennyből követik az eseményeket, de bizonyára velünk együtt ünnepeltek.

Az igazgató úr beszéde után Hrubík Béla tolmácsolta Oláh Szilveszter üdvözletét, aki külföldön tartózkodik, és egy Mária-szobor elkészítésén munkálkodik. Ezt követően iskolás tanulóink kultúrműsora következett, verssel, gitárjátékkal, a másnapi költészet napjához is kapcsolódó verses-zenés-vetítettképes előadással és az elmaradhatatlan iskolai énekkarral, akik újra elvarázsolták a közönséget. Összeállításukban az alkalomhoz kapcsolódó dalok szerepeltek (szülőföld, magyarság, iskola témában), és a csengő énekhangokon kívül a hangszeres kíséretet is megcsodálhattuk (gitárok, kajon, hegedű) az iskola jelenlegi tanulóinak és volt diákjának az előadásában. A zenei élményt Hugyecz Zolcer Erika tanító néninek köszönhetjük, aki időt és energiát nem kímélve hatalmas tudással, nagy lelkesedéssel és a kis „énekes pacsirták” iránti empátiával alakítja az énekkar repertoárját, és menedzseli fellépéseit.

Az Ipolyi Arnolddal kapcsolatos jelesebb programjainkról, megemlékezéseinkről természetesen nem hiányozhat Csáky Károly néprajzkutató, helytörténész sem, aki az ipolybalogi alapiskola volt tanára és Ipolyi Arnold életének szakavatott kutatója és ismerője. Csáky Károly vetítettképes előadásában Ipolyi életének azon részletein vezette végig a hallgatóságot, amelyek egyrészt szorosan kapcsolódnak a szűkebb vagy tágabb régióhoz, másrészt a szerteágazó családi kapcsolatokra fókuszált, illetve újabb információkkal, adatokkal ismertetett meg bennünket, amelyekre legújabb kutatásai során bukkant. Az alapos, részletekben gazdag előadást követte a bronzszobor leleplezése, amely az iskola bejárata mellett kapott helyet.

Az iskola igazgatója, Molnár Barnabás a szülői szövetség elnökével, Bolgár Erikával együtt leplezte le a szobrot, majd György Ferenc lelkiatya megszentelte és megáldotta azt. Ezután az iskola és az egyes szervezeték képviselői elhelyezték koszorúikat a szobornál.

A szobor elkészíttetésével és elhelyezésével – az ünnepi beszédből idézve – egy „régóta dédelgetett ötlet, elgondolás, hiánypótló cselekedet vált valóra”, de a munkánk ezzel nem ér véget. Sőt, ez újabb feladatokat, kötelezettséget és felelősséget is jelent, hogy az Ipolyi-életművet minél jobban megismerjük, továbbadjuk, szellemiségét kövessük. József Attila szavaival élve: „ez a mi munkánk; és nem is kevés”.

Németh Ágota