2010.11.16. - Ünnepség az iskola névfelvételének 10. évfordulója alkalmából
Jeles névadónkra emlékeztünk
„…nekünk itt ez a kedves föld és nép, melyet hazánknak és nemzetünknek nevezünk, az egyedüli mindenünk, ez a tér, ez a föld az, melyet mindenekelőtt és minden irányban művelnünk kell.” (Ipolyi Arnold)
2000. november 16-a különleges nap volt iskolánk életében, ugyanis az Ipolybalogi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola ezen a napon vette fel a 19. század neves néprajzkutatójának, műkincsgyűjtőjének a tudós püspöknek, Ipolyi Arnoldnak a nevét.
Tíz év elteltével az évforduló napján erre az eseményre, valamint a jeles püspökre emlékeztünk Ipolybalogon. Ennek apropóján olyan vendégeket, volt kollégákat hívtunk meg, akik hosszú évekig tevékenykedtek ebben az iskolában, vagy éppen azokat, akiknek a kezdeményezésére a névfelvétel megtörtént.
Az ünnepség György Ferenc lelkiatya köszöntőjével és hálaimájával kezdődött, majd az iskola igazgatójának, Molnár Barnabásnak az ünnepi beszéde következett. A 10 évvel ezelőtti névadón tanulóink egy ünnepélyes fogadalmat tettek, amelyben megfogadták az anyanyelv iránti hűséget, kulturális örökségünk ápolását és névadónk munkásságának megismerését. Mivel ők már elhagyták az alapiskolát, ezért a ma itt tanuló diákok szintén letették ezt a fogadalmat.
Ipolyi Arnold életéről és munkásságáról Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke, nyugalmazott pedagógus beszélt, aki kitért a szülőföld szeretetének fontosságára, a hagyományok ápolásának szükségességére, valamint azokra a híres magyar feltalálókra, tudósokra, akikre méltán lehet büszke minden magyar ember. Ipolyitól származó idézetekkel zárta előadását, amelyek még inkább nyomatékosították mondandójának lényegét. Ezután vetítettképes bemutató foglalta össze Ipolyi Arnold munkásságát, majd az alapiskola tanulóinak és az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola növendékeinek közös kultúrműsora következett.
A délelőttöt Bodonyi András zenész, az iskola volt pedagógusának zenés történelemórája zárta. Különféle dalokkal, megzenésített versek segítségével vette sorra a magyar történelem jeles, fordulópontot jelentő eseményeit, s így közvetlenebb és könnyen befogadható formában közvetítette az ismereteket a tanulóknak.
Az emléknap, amelyet azzal a szándékkal szerveztünk, hogy névadónkra, a tudós polihisztorra emlékezzünk, valamint lehetőséget biztosítsunk a régi pedagógusokkal való találkozásnak, elérte célját, ugyanis a diákok iskolánk névadójával kapcsolatos ismeretei remélhetőleg ezáltal is bővültek, volt kollégáink pedig csillogó szemmel köszönték meg, hogy újra itt lehettek régi iskolájukban, hogy találkozhattak rég nem látott pedagógustársaikkal. S ez is célja az iskolánknak, hogy ne feledkezzünk meg a régiekről, az elődökről, munkájukról, becsüljük és tiszteljük őket, tapasztalataikból pedig merítsünk és táplálkozzunk. Ezt célozza meg iskolaprogramunk is, amely az egészséges életmód mellett a hagyományápolásra, a múlt és a régió megismerésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel nemcsak magunknak akarunk megfelelni, de méltók szeretnénk lenni iskolánk névadójának szellemiségéhez és hagyatékához.
Németh Ágota