2013.12.02-06. - Magyar Kultúra Hete az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában
Elcsendesülés és öröm
Az Ipolyi Arnold Alapiskola hagyományos rendezvénysorozatára, a Magyar Kultúra Hetére az idei évben a megszokottnál korábban, december első hetében került sor. Az adventi időszakra jellemző elcsendesülés és az iskolások életét kísérő felszabadult és főként hangos öröm váltotta egymást ezekben a napokban az iskola falai között.
December 2-án, hétfőn reggel az adventi koszorúnkon felkapcsoltuk az első gyertyát szimbolizáló izzót, és a lelkiatya szavaival a várakozás fontosságára, az elcsendesülés lényegére hívta fel a diákok és a nevelők figyelmét. A reggeli áhítat közös énekléssel és imával zárult. Majd hamarosan az alsó tagozatosok számára megkezdődtek a foglalkozások, amelyeket régi ismerőseink, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársai tartottak. Mesedramatizálás, éneklés és kézműves-foglalkozások sora közvetkezett az iskola nagy folyosóján, amely megtelt a gyerekek zsivajával, önfeledt kacajával. Az osztályokban pedig a gyöngyfűzést, szalvétatechnikát és a papírhajtogatást gyakorolhatták a nebulók. A program a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
A keddi napon a zene és az adventi hangulat játszotta a főszerepet. A Kicsi Hang verséneklő együttes koncertjére került sor, akik az Induljunk Betlehembe c. műsorukkal kalauzolták el a tanulókat a karácsony vigíliájáig, kísérve mindezt ismert költők énekelt verseivel, prózával, pásztorjátékok elemeivel, karácsonyi dalokkal. Lantos Borbély Katica, Menyhárt József és Bertók István segítségével megismerkedhettünk a karácsonyi történet szereplőivel, s képzeletben mi is bejárhattuk azt az utat, amerre a betlehemi csillag vezette a napkeleti bölcseket a jászolban fekvő kisdedhez.
Majd szerdán színházba invitálták diákjainkat a dunaszerdahelyi CSAVAR Színház művészei, Gál Tamás és zenésztársa, akik Arany János ismert művét, A nagyidai cigányokat adták elő. A darab rendezője az összes szerepet játszó Gál Tamás volt, zenéjét pedig Bodonyi András szerezte. A humorral és sok zenével fűszerezett produkció részesei lehettek maguk a diákok is, hisz Csóri vajda nem egyet közülük „besorozott” seregébe. Az előadás nagy sikert aratott a diákok körében, alig akarták elengedni a két művészt, akik megígérték, hogy ellátogatnak még hozzánk más előadással is.
A hét utolsó tanítási napján, december 6-án, ki másé lehetett volna – színházi zsargonnál maradva – a főszerep, mint a Mikulásé. Az iskola diákönkormányzatának képviselői, akik most Mikulásként, ill. krampuszokként voltak jelen, a szülői szövetség segítségével és támogatásával az iskola összes diákját megajándékozták, miközben bolondoztak, mókáztak az osztályokban.
