Kecskemét, Szeged, Ópusztaszer
Egy kora reggeli napon iskolánk felső tagozatos diákjai megkezdték utukat Szeged felé.
A hosszú utazás első megállója Kecskemét volt, ahol megtekintettük a Szórakaténusz játékmúzeumot.
Egy tartalmas nézelődés után egy kellemes városnézésre indultunk, ahol többek között megcsodálhattuk a híres Cifra palotát,az 1892-ben épült városházat, valamint a Kossuth teret.
A főtéren látványos gyermekolimpiai játékokkal fogadták a turistákat.
Utunk Kiskunfélegyháza felé vette az irányt, ahol egy barok stílusú börtönmúzeummal ismerkedhettünk meg ( Kiskun Múzeum), de már leegyszerűsített formákkal. 1826-ban rendezték be a rabok számára a Szentháromság tiszteletére felszentelt kápolnát. A múzeum udvarán található a Pajkos-Szabó féle szélmalom és faragott útmenti keresztek.
Végezetül elérkeztünk úticélunk végére, Szegedre, ahol a Móra Ferenc Múzeum várt bennünket.
A múzeumban látható nevezetességek közül kiemelkedik Munkácsy Mihály "Honfoglalás" c. nagy színvázlata. Egy másik teremben üvegfal mögött berendezett, természethű környezetben néztek ránk üvegszemükkel az élethűen preparált állatok remek példányai. A néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény is igen gazdag volt. A kazettás mennyezetű díszterem téglavörös falain is olajképek lógtak. Itt található Vágó Pál hatalmas méretű árvízi festménye is, amelyen Ferenc József szemléli komoran a romba dőlt várost. Miután ezt mind megcsodáltuk, a Tisza partján elsétáltunk autóbuszainkhoz, majd elfoglaltuk szálláshelyeinket. Az estét remek hangulatban töltöttük.
Másnap reggel csoportunk nagy része kialvatlanul ébredt. A nehéz ébredés után összepakoltunk, megreggeliztünk és autóbuszaink felé indultunk.
Utunkat Ópusztaszer irányába vettük. Az utazás alatt tanárainktól sok információt megtudtunk Ópusztaszerről és azon belül a Feszty-körképről.
Az érdekességek közepette észre sem vettük,hogy már meg is érkeztünk célunkhoz. Rövid várakozás után beléphettünk a Nemzeti Történeti Emlékparkba. A bejárati kapu átlépése után gyönyörű látvány tárult elénk. Gyülekezési helyünk a Rotunda előtt volt, ahová fél tizenkettőkor belépést nyertünk: a Feszty-körképre, a világ körképeire, a kis magyar panteonba, a panoptikumba, a parktörténeti kiállításra, a promenádra, a rokon népekre, a szermonostora és korába és az időszaki kiállításokra. Először a Feszty-körképet tekintettük meg, amely Feszty Árpád műve. Ez a kört formázó panorámakép 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű. Ezen alkotás felidézi történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját. Fesztyt több festőtársa segítette a két évig, az 1893-tól 1894-ig tartó alkotómunkában.
Kis magyar panteonban a magyar nemzetnek sok tehetséges honfitársa van bemutatva. A kiállított 30 szobor a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum tulajdonát képezi.
A Promenád elénk tárja a 19. század életstílusát, magatartásformákat, a személyek ruházatát és a társadalmi hovatartozást.
A szer monostor és kora: A kiállítás a honfoglalás korától a 16.század végéig tartó időszakot mutatja be az Emlékpark területén, illetve a közvetlen környéken előkerült leletek segítségével.
A rotundán kívül is sok látnivaló várt ránk: erdő és ember, romkert, Néprajzi Múzeum, koronás jurta-BÜTÜ, mezőgazdasági gépgyűjtemény, MVSZ ház, vízügyi kiállítás, nomád park, Árpád-emlékmű, megyék emlékköve…, erdei tanösvény, erdei tornapálya, játszótér, ökomenikus kápolna.
Délután négykor indultunk hazafelé, majd hosszú és fárasztó út után megérkeztünk Budapestre, ahol még kiszálltunk megnézni a Hősök terét.
Ezután már meg sem álltunk hazáig, ahová bár elfáradva, de élményekkel és tudással gazdagodva érkeztünk meg.
